Változott a gurulóállvány szabvány: A meglévő állvány használható még?
Miért szigorították a szabványt?
Aki szerelt már mobilállványt, az tudja, hogy sokkal kevésbé érződik biztonságosnak az állvány összerakása és szétszedése, mint a már összeszerelt állványon való munka. Amikor az összes keret, platni, kitámasztó a helyén van, akkor egy jó minőségű állványon egyáltalán nem érezzük úgy, hogy mindjárt lepotyogunk. Pár alapvető szabály betartásával vidáman figyelhetünk a munkára, amit végzünk.
Viszont a szerelés közbeni leesés egyáltalán nem volt annyira ritka. Olyankor sokkal kevésbé van védve az ember egy mobilállvány "összedobása" közben. Legalábbis igaz ez a korábbi szabványnak megfelelő állványokra. Mostantól egy kicsit kevésbé kell cidrizni az állványszerelés közben.
Jó, ez remek, a munkásaink mostantól nem lesznek tériszonyosak - de akkor most dobjuk ki a korábbi, jól bevált állványaikat? Erről szó sincs, a korábban megvett mobilállványok továbbra is használhatóak, de a szabvány szigorodása miatt ez feltételhez között.
A munkáltatónak amúgy is kötelessége a munkaeszközök rendszeres biztonsági felülvizsgálata és kockázatértékelés elvégeztetése. Ha mostanában aktuális a következő, akkor szóljunk az emberünknek, hogy nézze át az állványt a szabványnak megfelelően. Ha sűrűn használjuk a mobilállványt, akkor egy új, "nem menetrend szerinti" kockázatértékelésre is szükség lehet. Az építőipar a legmagasabb veszélyességi osztályba tartozik, a kockázatértékelés elavultsága miatt a hatóságok akár büntethetnek is.
Mekkora beruházásra kell számítanunk? Nem olyan hatalmasra. Szerencsére a legtöbb piacvezető gyártó úgy tervezte meg a sorozatait, hogy azok "lefelé" kompatibilisek legyenek. Azaz attól függően, hogy milyen magas állványt használunk, megúszhatjuk pár előszerelhető korlátkeret vételével is. A nagyobb állványgyártók, pl a Krause, a Layher, stb. is segít, hogy a meglévő állványunkhoz milyen további kiegészítőket kell venni ahhoz, hogy az új szabványnak is megfeleljenek.


Munkaszint távolságok
A régebbi, 2021 előtti szabvány megengedte, hogy a munkaszintek között maximum 4 méter legyen a távolság. Az új szabvány szerint a járószintek között maximum 2,25 méter távolság lehet.
A 4 méteres magasság azért volt túlzottan engedékeny, mert ilyenkor nem az alatta lévő platnin állva tesszük fel a következő szintet, hanem a kereten állva, abban kapaszkodva. Ha ez a legfelső szint, akkor kültéri mobilállványnál akár 8 méter magasan billegve nem túl biztonságos munka.

A platnik távolsága azért sem elhanyagolható tényező, mert nem mindegy, hogy ki honnan mennyit eshet. Ha a csapóajtó nyitva van, és félrelép az emberünk, akkor a régi szabvány szerint akár 4 métert is zuhanhatott. Az új szabvány szerint maximum 2,25 métert.
Alsó szint talajtól való távolsága
Fontos változás, hogy a legalsó munkaszint távolsága a talajtól korábban akár 4,6 méter is lehetett. Az új szabvány szerint a legalsó platni a talajtól legfeljebb 3,4 méter magasságban lehet.
Mi van akkor, ha az alsó platnit nagyon alacsonyra, a talajtól maximum 60 cmre szereljük? Ilyenkor nem kell már a következő szintnél betartani a 2,25 méteres távolságot, hanem olyan, mintha az alsó platni lenne a talajszint: a következő szintet max. 3,4 méterre tehetjük, onnantól pedig tartani kell a max. 2,25 méteres távolságot.
Maximális magasság - nem változott
Eddig is és ezután is igaz: beltérben maximum 12 méter magasan lehet a mobilállvány legfelső járószintje, kültéren maximum 8 méter magasan. Ilyenkor a munkamagasság ugye magasabb, hiszen a járószint felett még jó 2 méterre elérünk.
Előre szerelt védőkorlátok
Eddig a legtöbb mobilállványt úgy kellett összerakni, hogy előbb felraktuk a felső platnit, felmásztunk rá - körben legalább két oldalról a tátongó mélység - majd rettentő óvatos mozdulatokkal felraktuk a következő keretet, és erre az oldalsó védőkorlátokat.
Az új szabvány szerint az állványt úgy kell kialakítani, hogy a védőkorlátot már az alsóbb, biztonságos szintről fel lehessen szerelni. Amikor a munkás fellép a felső platnira, addigra már a teljes, körbefutó védelemnek, a korlátrúdnak és az átlós merevítőnek is a helyén kell lennie.
Szabvány: EN 1004-1. Jogszabály: 4/2002. (II. 20.) SzCSM-EüM együttes rendelet
